A hajóablakok is annyira karcosak, hogy elhatároztam a cserét. Kis keresgélés után két céget találtam, akik csinálnak plexi hajóablakot. Az egyik az Illés plexi, a másik a az MKI plexi. Mind a két cégnek írtam e-mailt, és végül az MKI-t választottam, egyrészt az ár, másrészt azért, mert ők cég Óbudán vannak, tehát nem kell vidékre mennem. Az is pénz. Nagyon korrektűl megcsinálnak mindent, ha elviszem az eredeti ablakokat, annak a mintájára méretre vágják az új plexi lapokat kb. 8 ezer forint/négyzetméteres áron (5mm vastag)

Ahogy szedem le a régi festékréteget, tűnnek elő a nagyobb problémák. Csúnya ozmozis nyomokat találok, melyeknek egy részét valamilyen anyaggal már megpróbálták javítani, de vannak olyanok is amik az előző javítás után keletkezhettek. Olyan nagyon azért nem csodálkozom, egy 35 éves polyészter testnél azért erre kellett számítani. Viszont ez azt jelenti, hogy a csiszolás után nem a festés jön, hanem az ozmozis javítás és védelem. Valószínűleg végig kell glettelni a testet a héj hibái miatt. Én is csinálok új karcokat, bevágásokat a kaparás közben. Néha megcsúszik a kezemben a spakli és belekapok a héjba.

Minden leszerelhetőt leszereltem a testről. Kivettem az ablakokat is, úgy látom le kell majd cserélni őket, nagyon karcosak, szinte már nem lehet átlátni rajtuk. Kezdődhet a régi festék eltávolítása. Először kaparom (raskettázás), megéleztem egy spaklit és finoman avval tolva távolítom el a festéket. Ha sikerűl a kétkomponensű festékréteg és a héj találkozását jól eltalálnom, hosszú csíkokban tudom leszedni a festéket, de vannak olyan részek is ahol csak milliméterenként jön le. babra munka, de azért haladok vele. A fedélzet sokkal próblémásabb mint az oldalak, a csúszásgátló pöttyözés miatt. Lényegében a pöttyök felső harmadát leszedem, de az alsó részeken nem tudom eltávolítani a régi festéket. Azthiszem simára csiszolom ezeket a felületeket és a festékbe kevert csúszásmentesítő adalékkal oldom majd meg a csúszásmentes részek kialakítását.

A hajó bekerült a kocsibeállóba, és neki kezdtem teljesen lecsupaszítani. Minden leszerelhetőt leszerelek róla, bakokat, dörzsgumit, kötélvezetőket stb. Levettem az utánfutóról bakra, hogy az utánfutóval is kezdjek valamit. Meg kell erősíteni, mert a hosszanti főtartóban van egy kis hajlás, illetve görgős támasztékokat akarok rátenni, hogy könnyebben sólyázható legyen. Elég nehéz egyedül mozgatni a hajót, de hát találékony az ember. Ilyenkor döbbenek rá, hogy valóban nem olyan nagy ördöngösség piramist építeni, egy kis ügyességgel és leleménnyek hatalmas súllyokat megbír emelni, vagy odébb mozdítani akár egyetlen ember is. Én is egyszerűen egy acél zártszelvényt, bakokat, néhány fagörgőt, és egy öreg wartburg emelőt használok a hajó mozgatásához. Meg sok időt!
A gyerekek a névadással vannak elfoglalva. Mivel a vitorlán egy gall sisak az osztály jel, csakis gall neve lehet a hajónak. Csak még nem tudnak dönteni, hogy Asterix, Obelix, Töpszlix, vagy Idefix legyen a neve. Na erre ráérnek a festés befejezéséig, és az egy kicsit odébb lesz.

Ma végre átvettem a hajót. Persze ez sem ment simán. Amikor el akartam húzni, kiderült, hogy az egyik gumi teljesen tönkre ment álltában. Ezért először mind a két gumit ki kellett cserélni. De legalább most két vadonatúj trabant gumi van a futón. Gond nélkül elértem vele Lellére, ott felszereltem rá az orrfutót, majd másnap hajnalban indultunk fel vele Pestre, hátha ilyenkor kevés a rendőr, mert persze az utánfutónak papírjai nincsenek. Óvatosan vezettem, kb 80-al jöttem végig, és így baj nélkül hazaértünk. Itthon a gyerekek egyből megrohanták a hajót. Örültek neki.