Egyre elkeseredettebben nézek ki az ablakon. Csak esik a hó, csak esik. Kezdem veszélyben érezni az időtervemet. A héten már egy nagyobb anyagbeszerző körutat terveztem (Alvin-Plast, Novia stb.), a hétvégén pedig már a cokpit megemelését akartam elkezdeni, a polisztirol elemek bevágását, illetve a csörlő helyének előkészítését. De ebből úgy látszik nem lesz semmi. Legfeljebb a hajót áshatom ki a hó alól, ha látni akarom:)).
Lényegében már alig marad 8 hétvégém a munkára, sőt kevesebb, mert húsvétkor agy kis adriai túrát tervezünk a családdal.

Úgy látszik visszatért a tél. Ebben az időben nem nagyon haladok a hajóval. Fel akarok rá szerelni két csörlőt, 5-6 vagy 7-est, annak megfelelően, hogy melyiket kapom meg a legjobb áron. Csak még azt kell eldöntenem, hogy hová szereljem. Ha a kabintetőre teszem, lényegében csak a felhúzó köteleket tudom hozzá vezetni. Valahová a cokpit oldalára kellene tenni, de ott keskeny a perem, azt ki kellene szélesíteni. Most tehát azon agyalok, hogy csinálok egy kiegészítést a hajó oldalára tömör fából, amit majd lelaminálok, és a hajó oldalára csavarozok, és összelaminálom a hajótesttel is. És erre csavarozom majd fel a csörlőt. Lehet, hogy így leírva egy kicsit bonyolult, de majd felrakok képeket a tervekről.

Végre elérkezett a nap: Hajókiállítás! Nekem valahogy ilyenkor indul a szezon. Ez az év csalódás volt számomra. A motoros vitorlás arány tovább romlott, és a megjelenő vitorlás márkák sem nagyon törték össze magukat. A magyar gyártók hozták a kötelezőt, tisztességesen kiállították azt amivel jelen vannak a piacon. A külföldiek viszont szinte eltűntek. Egy színvonalas hajókiállításhoz méltó standot talán egyedül a Bavaria hozott össze. Szépek voltak a hajók és hozzáértőek a hajókon lévő fiatalemberek, még szakkérdésekre is tudtak válaszolni. Az új Bavariákban nekem az elektromosan leengedhető fürdőplatform tetszik, ami adott esetben a kikötőpalló funkcióját is betöltheti. Ezzel kapcsolatban eszembe jutott a Vitorlázás 2008/2-es számában megjelent cikk a Bavariáról. Úgy látszik nekik van marketing stratégiájuk, és ebben fontos a magyar piac is.
A Melges kiállította szinte teljes palettáját, a Dofour és az X-Yachts kitett egy egy szép hajót, aztán szinte semmi. Egyedüli újdonság a Corsaire trimaránja volt, ami valóban különleges, érdekes hajó. Ügyes megoldás, hogy az oldaluszókat be lehet húzni, igy a hajó kikötőben 2,4 méteren elfér.
Persze, gazdasági válság van, és ez érinti a hajózási piacot is. A cégek spórolnak és való igaz, Magyarország picinyke piac a nagy vitorlás gyártóknak.
Na mindegy, a kiállítás hangulata azért megmaradt, jó volt sétálni a hajók között. Most már méginkább várja az ember, hogy a sajátján ringatozzon a vizen.

Tegnapi blog bejegyzésem kisebb családi vitát váltott ki, mármint létezik-e a "kiszivacsolni" szó. A hajófenéken összegyűlt víz szivaccsal történő eltávolítására használtam. Máig, én is bizonytalan voltam, de miután Tengerész blogjában (http://amapola.blog.hu/) is olvastam a kifejezést megnyugodtam, számomra Ő etalon.

Itt a tavasz! Persze, lehet, hogy csak átmenetileg, de olyan jól esik leírni. A jó idő örömére "kicsomagoltam" a hajót, megnéztem, hogy vészelte át a telet. Hát, egy kis víz valahogy a ponyva alá került, azt kiszivacsoltam. Gyorsan megcsináltam a csörlőre a drótkötelet, most már leengedhető és - remélem - felhúzható a futóra a hajó. Aztán gyorsan visszacsomagoltam a hajót, mert sötét felhők kezdtek gyülekezni, és néhány csepp is esett. Óvatosan azzal a tavasz várással!!
De azért már készülni kell. A terveim szerint az ünnepélyes vízre bocsájtás a május 1-e körüli hosszú hétvégén lesz. A rend kedvéért május 2.-ra tűzöm ki. Tehát addig kell mindent megcsinálnom. Mindjárt csinálok egy ütem tervet. Persze a saját tapasztalatom szerint az ilyen ütem tervek általában arra jók, hogy legyen mitől eltérni :)).

Úgy látszik tovább kell várni a jó időre. A múlt héten már azt hittem, most már minden hétvégén tudok valamit csinálni a hajón, de tévednem kellett. A hétvégén akartam bakra állítani a hajót, hogy lefesthessem az utánfutót, de olyan pocsék idő volt, hogy semmi kedvem nem volt fagyoskodni. Maradt a tervezgetés. Megterveztem az orrkilépő+horgonytartó toldást a hajóra, kartonpapírból szépen kivágtam a sablont, amit át kell majd másolni a rétegelt lemezre.
Viszont jó hír, hogy a könyököm folyamatosan javul, úgy tűnik mire tényleg kitavaszodik teljesen rendbe jön.