É47°20'01" K19°02'47"

Hétvégén megint bicikli túra volt. Bizonytalan volt az idő, nem akartam feltétlenül vízre szállni. Kerestem megint a sólya helyeket. Találtam néhány megfelelőt: Szigetszentmiklós Rév utca, eddig ez tűnik a legjobbnak. Remek a ráckevei sólya is a Viza orra előtt, csak az a probléma, hogy autóval nem igazán lehet megközelíteni, illetve csak egy sorompón keresztül, ami akkor már megint nem játszik. El kell gondolkodnom a lankás partszakaszokon is, ilyet találtam egy párat, de akkor kell csinálnom egy rámpát, amin biztonságosan begurulhat a futó a vízbe, az iszapban való elsüllyedés veszélye nélkül.

É47°10'19" K18°56'43"

É47°08'55" K18°56'43"

A hajón csavarokat cseréltem, mert rájöttem, hogy a motor rázkódása lecsavarja az anyákat, ezért minden anyát önzárósra cseréltem.

Tevékeny hétvégét zártam. Szombaton egy sólyatúrát csináltunk biciklivel Szigetszentmiklóstól Tökölig, végig a Duna parton, hogy megfelelő sólya tereket keressek. Két biztató helyet találtam, egyet Szigetcsépnél, (É47°16'20'' K18°58'31'') egyet pedig Tököl üdülőövezetében (É47°17'47'' K19°01'09'').

É47°17'47'' K19°01'09''

É47°16'20'' K18°58'31''

Vasárnap pedig tevékenyen dolgoztam a hajón, mert terveink szerint jövőhétvégén ismét vízre szállunk. Az utánfutón kicseréltem a hajó támasztékokat, és megcsináltam a zörgő és állandóan begyűrődő sárhányót. Rákerült a hajó aljára még egy réteg algagátló. És csináltam magamnak egy fekete gömböt is nehogy szó érje a "ház elejét". Rétegelt lemezből vágtam ki, csiszoltam, festettem, de végül fél centivel kisebb lett az átmérője a kelleténél :)). Reméljük ebből nem lesz baj, tapasztalataim szerint a vízi rend őreinél nem szokott hitelesített mérőeszköz lenni, amivel egy feljelentést megalapozó hiteles mérést le lehetne folytatni. Kap néhány réteg fekete festéket, meg lakkot és kész.

Szombaton kihasználtam még a jó időt. Múlt hétvégén még sikerült az algagátló alapozót felvinni a hajóra, így most megkaphatott egy réteg algagátlót a hajó aljára. Ahogy most reggel kinézek az ablakon, nem hiszem, hogy a második réteget ma feltudom vinni, de reménykedek.

Szombaton végre vízre tettem Obelixet! Ebben az évben ez volt az első vízre tétel. Nem vagyok még mindennel kész (bár szerintem kész sohasem lesz egy hajó, mindig kell/lehet valamit csinálni rajta) de az algagátlózáshoz pontosan be akartam mérni a vízvonalat. Azt meg ugye a vízen célszerű kijelölni. Most nem az erzsébeti kis-Duna szakaszon tettem vízre, hanem Szigetszentmártonban, és onnan vitorláztunk el a ráckevei hídig, ahol megint szembesülnöm kellett azzal, hogy nem férek át a híd alatt. Úgy tűnik a kis-Dunán hídtól hídig tudok vitorlázni, így kell megtalálni a jó sólyázó helyeket. Mártonban a Mártoni Csárdánál (47°13'36 É 18° 57'51 K)  jól oda lehetett állni a vízhez, nem volt meredek a part, persze ezért tovább kellett bemenni a vízben, és még így sem nagyon akart elemelkedni a hajó a futóról. Hintáztatni, mozgatni kellett, mire úszni kezdett. Erős déli szél fújt ezért esélytelen volt, hogy Ráckeve irányában vitorlázni tudjak így a vasvitorlát "húztam fel" és avval mentünk a ráckevei hídig. Menet közben egy vízből mentési gyakorlatot is tartottam, egy szép fordulóval ki kellett mentenem egy elrepült kalapot.

  A híd alatt mint már írtam nem fértem át, többször is ráfordultam, de végül nem kockáztattam meg a bebújást, nem akarom kitörni az árbocomat. Bosszantó, hogy sehol nem lehet adatokat találni (vagy legalább is én nem találtam) a kis-Dunai hidak nyílásmagasságáról. A Dunai hidak adatbázisát megtaláltam a neten, részletes, nagy felbontású, digitális Duna térkép is szabadon letölthető, ami persze csak a főágat tartalmazza a kis-Dunát nem. Szóval visszafordultam és most már vitorlával repesztettem vissza, mert a remek déli szél kitartott. Lehetett élvezni a csendet, a remek napsütést (kissé le is égtem) és a gyönyörű tájat. Majd ugyanannyi idő alatt értem vissza Mártonba vitorlával, mint előtte motorral Ráckevére. Az útvonalamat rögzítettem a Sport Tracker programmal. A hajó kivétele izgalmasra sikeredett, mert továbbra is fújt a szél, és nehezen tudtam a futóra húzni a hajót, a szél folyamatosan oldalra vitte. Miután végre a futón volt a hajó a kihúzás nem ment könnyen, mert elég iszapos volt a meder széle, megragadtak a futó kerekei. Végül azért hosszabb erőlködés árán csak kijött, de erre figyelnem kell, hogy a kis-Dunán nagyon iszapos a meder, lehetőleg lebetonozott sólyát kell keresnem.

Ma neki álok az algagátlózásnak, meg még arra amire marad időm.